A kolostorból a városba és vissza

2011 május 25. | Szerző: Fóti Péter |

–
Where are you from?
–
From Hungary.
–
From America?
–
From Europe.

A
kolostorból egy busszal tudok bejutni a város széléig (Hare Chowk) és onnan
busz vagy minibusz visz tovább Öreg Pokharába (Chipledunga). Mindkettő 10-10
rupi, úgyhogy nagyjából 50 forintból és 30-60 perc alatt jutok el az
internetig. Attól függően, hogy sietek-e. Ha sietek akkor 60…

Chipledungában mindent meg lehet kapni, csak tudni kell, hogy hol
kell keresni.

Elég
sokáig internetezem ahhoz, hogy az egyik utolsó minibusszal (7.30 körül) menjek
vissza Hare Chowk-ba. A minibusz most tényleg tele van. Ugyanis ha minden hely
foglalt, az Nepálban csak azt jelenti, hogy még nem ülnek egymás ölében. Ezzel
a technikával majd még egyszer ennyien tudnak felszállni. A következő etap,
hogy mivel a nepáliaknak rövid a lábuk az egyes sorok és az ülők közé görnyedve
még be tud torzulni valaki. Tehát mondjuk egy átlagos tíz személyes – európai
értelemben – minibuszba elől ülnek hárman a két ülésen, hátulra beülnek tízen a
nyolc helyre. Ölbeüléssel még mondjuk négyen, és akkor jön a görnyedező két
ember. Tehát összesen tizenkilencen. Egy ilyen tele minibusz érkezik és nagy
vígan kezd utasokat gyűjteni, ugyanis felszállni még lehet! Hárman lépünk fel
az ajtó peremére. Én kapaszkodok veszettül, a másik két figura úgy hajol ki,
mintha egy sportvitorláson trambulinoznánk, miközben száguldunk végig az esti
városon.

Mi
sem természetesebb, hogy az akrobata mutatvány közepén még jön a szokásos
kérdés is: where you’re from, Sir? Europe! Vágom rá határozottan, arcomat a
menetszélnek tartom és elkezdek nevetni. A szerelem sokat kihoz az emberből!

Hare
Chowk-ból a kolostor irányába már nem megy busz, kénytelen vagyok taxival menni.
Rövid alkudozás után 100 rupiban (250 Ft) állapodunk meg. A hegyek lábánál, a lenti nagykapunál
szállok ki a taxiból. A kolostorhoz felvezető út vaksötét. Messze fölöttem, a
hegyek és felhők nyílásában csillagok ragyognak. Zihálva érek a kolostor
kapujához. Hurrá – nyitva van! Belépek. Itthon vagyok! Most először hívom magamban
otthonomnak a kolostort.